Üdvözlünk Kazáron!
Kazár község Nógrád megye észak-keleti részének egyik legérdekesebb és legjelentősebb települése. A megyeszékhelytől, Salgótarjántól, illetve a 21-es számú főközlekedési úttól 7 kilométerre terül el, a Mátra hegység északnyugati lábánál, csendes, nyugodt környezetben.
A bányászkodás mellett a falu lakossága elsősorban földművelőként, fakitermelőként, Salgótarjánban foglalkoztatott ipari munkásként élt.
A falu a XX. században sokszor élt meg bányabezárásokat. Ez utóbbi következményeként bekövetkezett létszámleépítések sok kazári családot érintettek érzékenyen, hiszen igen nehéz volt munkát találni a megyeszékhely ipari üzemeiben.
Kis beruházási igényű bányák még 1985-ig muködtek Kazár térségében. A bányák bezárásával egyidejűleg nyitották meg a Váci Kötöttárugyár kazári üzemét, amely a környék egyik legjelentősebb női munkaerőt foglalkoztató üzemévé vált. A jelenleg Axamo Kft. néven működő üzem ma is kiemelkedo fontosságú a településen élők foglalkoztatottságát tekintve.
Szent Ilona Katolikus Egyesület
3127 Kazár, Kossuth út 2.
szentilona.kazar@gmail.com
Tel: 06-32/341-333
+36-30/347-2980
Kazár plébánia
Nógrádi főesperesség + Salgótarjáni esperesi kerület + Kazár plébánia
Szent Ilona plébániatemplom
Plébánia vezető: Moys Gábor plébániai kormányzó oldallagosan (2017. VII. 1. - )Plébániahivatal,
A plébánia története
Neve 1406-ban tűnik fel egy oklevélben. 1550-ben I. Ferdinánd király Berényi Andrásnak adományozta. 1598-ban Mocsáry György, 1740-ben a Gosztonyi és Hunyady családok használták, de a főbirtokos a XVIII. sz.-ban is a Berényi család, ettől a Jankovicsok vásárolták meg.
Temploma középkori eredetű, a Török hódoltság után újjáépült. Ekkor még működött a plébánia, Pázmány 1629. évi felsorolása szerint. De 1647-ben már nem felszentelt pap, hanem licenciátus tevékenykedett a plébánián. A Szt. Ilona tiszteletére épült templomának sekrestyéje boltozott, többi része mennyezetes volt. Főoltára 1674-ben új, két mellékoltárát a hívek állították. A templom felszerelése teljes, kis tornyában egy harang volt. Plébánosa Petri Miklós, 1674-ben újonnan épült, kényelmes faházban lakott. Az 1688. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a falut teljesen lerombolták, a templom üresen maradt.
1695-ben Bélay János lett a plébános, aki rendbe hozatta és újból felszerelte a templomot, új plébániaházat is épített fából.
1729-ben Viktor János plébánosi működésének kezdetén leányegyházként a kazári anyaegyházhoz tartozott Vizslás, Mátraszele, Homokterenye, és Mátranovák. Viktor plébános 1740-ben a híveknek és Berényi földesúrnak adományaiból új templomot építtetett, de miután falai 1761-ben már repedeztek, többször - legújabban 1954-ben és 1961-ben átépítették, festették, 1895-ben új toronnyal látták el. Falai a szentélyben és a hajó keleti oldalán feltehetően egy ősrégi templom falmaradványait is rejtik, melyről feltételezték, hogy 1398-ban épült.
Itt volt plébános 1857-től 1892-ig Szabó István, aki elsőként fordította görögről- magyarra Homérosz kettő eposzát: az Iljászt és az Odüsszeiát. Az író és műfordító, a Kisfaludi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, a fővárosi lapokban "Kazári pap" néven publikált. A plébánia előtti téren, az 1995-ben felállított mellszobra látható.